A Sony
Corporation napjainkban a veszteségből kivezető utat keresi - első körben a
nemrégiben bejelentett, 2012 áprilisára eső elnökváltással igyekszik frissíteni
a cég. Erre az útra azonban nem lesz egyszerű ráállni, hiszen jó néhány
probléma lebeg sötét felhőként a már negyedik éve veszteséges vállalat felett,
ezek közül a legszembetűnőbb az előző üzleti negyedévben összeszedett 2
milliárd dolláros hiány. Egyedül a szórakoztatóipar és a pénzügyi
szolgáltatások (mint például az életbiztosítás) szegmenseiről mondható el a jó
üzleti teljesítmény.[1]
A
Howard Stringert hét év után váltó új elnök, Hirai Kazuo természetesen tudatában van a nehézségeknek. Egy, a közelmúltban
adott interjúban elmondta, hogy szerinte a Sonynak a közeljövőben bonyolult és
egyben fájdalmas döntéseket is meg kell majd hoznia, emellett azonban
hozzátette: „Nem riadhatunk meg a
nehézségektől, mert akkor egy lépést sem tudunk előre haladni.”[2]
Az új elnök
Hirai Kazuo 1960. december 22-én született, így, a maga 51 évével a Sony második legfiatalabb elnöke – a társalapító Morita Akio 50 évesen került a cég élére 1971-ben. Diplomáját szabad művészetek szakon szerezte a Tokiói Nemzetközi Keresztény Egyetemen.
Hirai Kazuo 1960. december 22-én született, így, a maga 51 évével a Sony második legfiatalabb elnöke – a társalapító Morita Akio 50 évesen került a cég élére 1971-ben. Diplomáját szabad művészetek szakon szerezte a Tokiói Nemzetközi Keresztény Egyetemen.
Elnöki szintre emeléséről már tavaly tavasszal döntöttek, amikor
elnökhelyettessé nevezték ki. Az elnökváltás maga lépcsőzetes folyamatként
történik meg, Hirai fokozatosan veszi át a vezetést a cég különböző ágazatai
felett, míg Stringer a háttérből támogatja őt, 2012 júniusáig. Az új elnök is
követni fogja Stringer által már megkezdett stratégiát, amely a szoftver és
hardver üzlet integrálásán alapul – azaz, ösztönzik a fogyasztókat a Sony által
forgalmazott zenék és filmek letöltésére a cég által kínált tv-kre és
táblaszámítógépekre. Ez a módszer már jó néhány éve bevett szokássá vált az
Apple-nél is, ahol üzleti szempontból igencsak jövedelmezőnek is bizonyult az iTunes
nevű projekt - a szolgáltatást milliók használják világszerte.[3]
Nehéz idők
Nehéz idők
„Japán
fogyasztó-elektronikai ipara a kudarccal néz farkasszemet.” – mondta
nemrégiben Ando Fujio, a Chibagin Vagyonkezelő Vállalat ügyvezető igazgatója.
Érdekességképpen, a japán elektronikai iparban tapasztalható visszaesést jól
szemléltetik az alábbi adatok: a korábban már említett Sharp és Panasonic cégek
a Sonyval együtt összesen 21 milliárd dolláros veszteségre számítanak ebben az
évben, ez több mint a Sony teljes piaci értéke. Emiatt, a nagy elektronikai
gyártók piaci értékének rangsorában utóbbi az ötödik pozíció közelébe csúszott
vissza. A Samsung tízszer, míg az Apple Inc. harmincszor értékesebb a Sonynál.[4]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése