A Sony PlayStation megszületése

1986-ra nyúlik vissza az alcímben említett játékkonzol története, amely kezdetben a Sony és a Nintendo közös projektje volt. Azonban, 1991-ben a Nintendo különböző, a két cég között felmerülő ellentétek hatására kilépett a fejlesztésekből, ennek következtében aztán néhány évre le is álltak az efféle kutatások a cégnél. A PlayS­ta­tion maga egy bizo­nyos Kuta­ragi Ken neve­zetű japán mér­nök ötlete volt, akit az 1990-es évek legelején intenzíven foglalkoztatott egy olyan otthoni célra szánt játékgép megépítése, amely magá­ban képes fog­lalni egy szá­mí­tó­gé­pes mun­ka­ál­lo­más ere­jét, ötvözve a magas fel­bon­tású gra­fi­kai meg­je­le­ní­tés­sel. Két évig támo­gató nél­kül dol­go­zott, míg végül barátja, az idő­sebb Sony vezető, Toku­naka „Terry” Teruo közbe nem avat­ko­zott helyette. Elküldte Kuta­ra­git, hogy talál­koz­zon Ohga Norio­val, hogy meg­be­szélje vele ötle­tét. Ohga ele­gendő benyo­mást szer­zett, hogy meg­bízza Kuta­ra­git a kon­zol egy működő pro­to­tí­pu­sá­nak meg­épí­té­sé­vel. A Sony­nál nem min­denki volt tisz­tá­ban a videójáték-technológiában rejlő lehető­sé­gek­kel. A veze­tés egy­szerűen nem szá­molt a videójáték-üzlettel, mivel ezeket a termékeket a szó szoros értelmében gyerekjátéknak tekintették.”[1] Ami még kel­le­met­le­nebb volt, hogy az olyan cégek, mint a Nin­tendo és a Sega vol­tak a videójáték-technológia és szoft­ver­ipar sta­bil vezetői. Mind­emel­lett, a Sony Igaz­ga­tói ter­ve­zési taná­csa mégis jóvá­ha­gyott egy 50 mil­lió dol­lá­ros induló-alapot Kuta­ragi és mér­nö­kei szá­mára, hogy kifej­leszt­hes­sék a szük­sé­ges chi­pe­ket a jövő­beni videójáték-konzolokhoz.

A Sony egyik fő kihí­vása az volt, hogy meg tudja győzni a nagy szoftver-fejlesztő cége­ket arról, hogy alkos­sa­nak minő­ségi játé­ko­kat az új platform-rendszerre, hiszen a cég jövő­beni sikere a videójáték-technológiában nagy­mér­ték­ben füg­gött ezektől. 1993 novem­be­ré­ben meg­ala­kult a Sony Com­pu­ter Enter­ta­in­ment (SCE), amely a videójáték-konzolokra vonat­kozó piaci és licen­ce­lési célo­kat, vala­mint a hoz­zá­juk készí­tett játé­kok kiadá­sát volt hiva­tott kezelni. Az új céget a Sony külön­böző rész­le­ge­i­nek kép­vi­selői alkot­ták, amely­nek fel­ügye­lete Toku­naka hatás­kö­rébe tar­to­zott. Az új videójáték-platform egyik leg­kri­ti­ku­sabb eleme a CD-technológia alkal­ma­zása volt az addigi 16-bites táro­ló­egy­sé­gek helyett. Elő­nye volt viszont a CD-nek a nagyobb táro­ló­ka­pa­ci­tás és a jóval kisebb gyár­tási költség.

1994. decem­ber 3-án, Japán­ban bemu­tat­ták a Sony Playstation-t, amely­hez kez­det­ben nyolc játék volt meg­vá­sá­rol­ható. A Sony, csak az első hónap­ban 300.000 dara­bot adott el a kon­zo­lok­ból, ami több mint a három­szo­rosa volt annak, amire a cég stra­té­gái szá­mí­tot­tak. A kon­zol ame­ri­kai bemu­ta­tó­jára egy évvel később került sor, ahol szin­tén azon­nali sikert ara­tott. 1998-ra a Plays­ta­tion eladá­sai elér­ték a 33 mil­lió dara­bot világ­szerte, amely ennek köszön­hetően a videójáték-konzolok nem­zet­közi vezető­jévé vált. Leki­csi­nyí­tett, LCD-képernyővel ellá­tott vál­to­zata a PS One volt, melyet 2000-ben dob­tak piacra.

A készü­lék gyár­tá­sá­nak meg­szün­te­té­sét 2006. már­cius 23-án jelen­tette be a cég, ezzel a konzol-iparban hosszú ideig ez a modell volt az, amit a leg­hosszabb ideig gyár­tot­tak. Egy 2008-as adat sze­rint 102 mil­lió darab talált belőle gazdára. A legtöbb példányban eladott hozzá kapható játék a Gran Turismo autószimulátor első része volt.

---

[1] Gershon, 109.

Forrás: 

• Gershon, Richard A: The Sony Corporation: A Case Study in Transnational Media Management by Richard A. Gershon, Western Michigan University, U.S.A. and Tsutomu Kanayama, Sophia University, Japan, 2002. [on-line]

    http://www.mediajournal.org/ojs/index.php/jmm/article/viewFile/216/104