2012. május 3., csütörtök

A Sony vállalati filozófiája


A következő bejegyzés a Sony Corporation vállalati filozfiáját, küldetésnyilatkozatát mutatja be röviden, amelyet az alapítók még 1946-ban alkottak meg.

Amikor 1946. május 7-én Ibuka Masaru* és Morita Akio** megalapították a Tokyo Tsushin Kogyo Kabushiki Kaisha-t (Tokiói Telekommunikációs Műszaki Vállalat), a következő, vállalati hitvallásnak tekinthető okiratot alkották meg:

„Ha lehetséges olyan körülményeket teremteni, amelyek közt az embereket egyesíti a csapatmunka szilárd szelleme, és szívük vágya szerint fejthetik ki technikai képességeiket, akkor egy ilyen szervezet kimondhatatlan örömöket szerezhetne, és hallatlan hasznot hozna.”[1]
A cégnek eme értékrend-formáló dokumentuma, fő célokként kitűzve, magában foglalta még a következőket is:

  • Japán [háború utáni] újjáépítése dinamikus technológiai fejlesztések segítségével – felemelve ezzel a nemzeti kultúrát.
  • Elsőként alkalmazni olyan fejlett technológiákat, amelyeket a háború alatt fejlesztettek ki – a cél pedig ezek eljuttatása a háztartásokba.
  • A drágább találmányok elterjesztése az egyetemeken és kutató-intézetekben.
  • A rádió-technológia elterjesztése a japán otthonokba, valamint az elektromos berendezések népszerűsítése.
  • Aktív részvétel a háborúban megsérült információs-hálózat újjáépítésében, a szükséges technológia biztosításával.
  • Olyan új, magas minőségű rádiókészülékek gyártása, amelyek megfelelnek a modern kor követelményeinek.
  • Továbbá, a tudományos oktatás kiterjesztése a nagyközönség számára is.[2]  
A későbbiekben aztán, Akio Morita jóvoltából, az előbbiekhez további célok is társultak. Ilyen volt maga a márkanév értékének hangsúlyozása is, nagyjából az 1950-es évek közepétől. Ekkor utasított vissza ugyanis Morita egy olyan megrendelést újonnan legyártott rádiójára az Egyesült Államokban, amelynél feltételként tűzték ki azt, hogy az adott amerikai cég nevét viselje a termék. Ez az azóta elhíresült lépés alapozta meg a cégnél máig élő vállalati kultúra eme sarokkőnek számító elemét. Ezt fogalmazta meg Ohga Norio is, amikor 1982-ben válaszolt az őt faggató újságíróknak, akik őt jövőbeni céljairól faggatták – „Maximalizálni a Sony négy betűből álló márkanevének értékét.”[3] Maga a cég elnevezése is 1958-ban változott Tokiói Telekommunikációs Műszaki Vállalat-ról Sony-ra, jelezvén ezzel azt, hogy a vállalat vezetése felismerte a márkanév, valamint az ez alól kikerülő termék között kialakítandó egységes világpiaci identitás megteremtésének szükségességét. Ez utóbbihoz elengedhetetlen az egységes design és promóció is, amely s Sonynál fokozottan hangsúlyos szerepet kap.

Végül, de nem utolsó sorban, a Sony-nál komoly erőket fordítanak a tartalom és forma összehangolására is a szórakoztatóiparban, legyen az zene, film, vagy videojáték. A két fogalom kéz a kézben jár a vállalatnál, hiszen az adott (fizikai) termékeket már tervezésük időszakában úgy próbálják kialakítani, hogy amazok egységet alkossanak a nagyközönségnek szánt különböző nem kézzelfogható tartalmakkal. Ez azért előnyös stratégia, mert az új termékek mind kihasználhatóság, mind pedig működési hatékonyság szempontjából jobb eredményt produkálnak. Másrészt, gyakorlatilag előre meghatározzák a fogyasztók számára a követendő trendet, megteremtve így saját piacukat, amennyiben még nem létezne – ez is a Sony üzletpolitikájának egyik fő alkotóeleme.

*Ibuka Masaru (1908-1997) A Sony Corporation alapító tagja, majd elnöke 1950-1971-ig.
**Morita Akio (1921-1999) A Sony Corporation alapító tagja, majd testületi vezetője 1976-1994-ig.


Forrás:

[1] Morita, Akio: Made In Japan. Árkádia, Budapest, 1989. 107. p.
[2]  Report on Sony Corporation. 7. p. [on-line]
[3] Ohga, Norio: Doing It Our Way – A Sony Memoir. International House of Japan, Tokyo, 2008. Prelude, XI. p.

3 megjegyzés:

  1. És miért pont Sony lett a neve? :) Mire akartak utalni vele?

    VálaszTörlés
  2. Én is pont azt akartam kérdezni, mint Niki:). Mindig is érdekelt, hogy miért Sony lett a neve, csak lusta voltam utánanézni.
    Meg jó látni, hogy már a kezdetektől a minőségre törekedtek, szerintem ez semmit se változott. Bár azért a costumer service terén vannak hiányosságok. (Legalábbis a Vaio-nál.)

    VálaszTörlés
  3. A név eredetét illetően többféle verzió is létezik, az egyik úgy tartja, hogy a latin sonus (j.: hang) szóból származik, de a valószínűbbnek azt tartják, hogy a magyarul kb. "fess fiatalember"-nek fordítható sonny boy amerikai kifejezésből kapta a nevét a vállalat. Ezzel gyakorlatilag az akkor még fiatal alapítók utaltak saját magukra.

    VálaszTörlés